elektronikus aláírás & titkosításfejlesztés & szakértői tevékenység

Az elektronikus aláírás szabványosított és racionalizált keretrendszerét azért dolgozták ki, hogy megteremtsék az elektronikus aláírás határokon átnyúló alkalmazása technikai interoperabilitásának feltételeit, mintúgy a kölcsönös elfogadás, azaz a jogi és bizalmi interoperabilitás feltételeit.

A határokon átnyúló e-kormányzati és közigazgatási szolgáltatások elérésének legfőbb akadályai az elektronikus aláírás és az elektronikus személyazonosítás használatával függenek össze. A nem digitális környezethez hasonlóan egyes elektronikus eljárásokhoz azonosításra és aláírásra lehet szükség. Így a közigazgatások elektronikus eljárásaihoz való hozzáférés gyakran azzal jár, hogy az egyéneknek azonosítaniuk kell magukat (vagyis biztosítani kell, hogy a közigazgatási szerv a személyazonosító okmányok ellenőrzésével meggyőződhessen arról, az adott személy valóban az, akinek mondja magát), és elektronikus aláírást kell szolgáltatniuk, amelynek segítségével a közigazgatás azonosítani tudja az aláírót, valamint megbizonyosodhat arról, hogy a továbbított adatokat az adatátvitel során nem módosították. A legfontosabb akadály itt az interoperabilitás hiánya, mind jogi, mind technikai és szervezési szinten.

A piac szempontjából fontos, hogy a jövőben a szabványosítás során figyelembe vegyék a technológiai fejleményeket, mivel az Internettel és a hálózatokkal átszőtt világunkban a felhasználók készülékről készülékre ugyanazt az elektronikus aláírási kulcsot fogják használni.
.
Az Európai Bizottság elrendelte a a cselekvési terv részeként:

• szabványosítási döntés felülvizsgálatát;
• a szabványok frissítését és kibővítését;
• az elektronikus aláírás interoperabilitását elősegítő útmutatások létrehozását.

Az Európai Bizottság az európai szabványügyi szervezeteket (ETSI, CEN/CENELEC, AFNOR) bízta meg a szabványosítás feladatának végrehajtásával. Az ennek keretében létrejött szakértői csoport neve Mandate M/460, melynek feladata az elektronikus aláírásokkal, elektronikus aláírási termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos nemzetközi szabványok, üzleti gyakorlatok, megfelelőség-értékelési útmutatók, alkalmazási útmutatók kidolgozása ill. egységesítése. A szabványosítás és egységesítés keretein belül az elektronikus aláírásra vonatkozó és elektronikus aláírást alkalmazó szolgáltatásokra vonatkozó technikai specifikációk, szabályozási követelmények meghatározása. Az Mandate M/460 tevékenységének eredménye, hogy létrejött az elektronikus aláírás szabványos és racionalizált keretrendszere.

A racionalizált keretrendszer az elektronikus aláíráshoz kapcsolódóan hat funkcionális logikai területet határoz meg.

Signature Creation & Validation
Ez a funkcionális terület az elektronikus aláírás szabványokon alapuló létrehozására és ellenőrzésére fókuszál. Magába foglalva:

• a létrehozás, az ellenőrzés, továbbá a hosszú távú megfelelés érdekben alkalmazandó eljárásokat;
• aláírási formátumokat, az aláírás és az aláírt dokumentum csomagolási technikáit;
• az aláírás létrehozó és ellenőrző alkalmazásokkal szemben támasztott követelményeket leíró védelmi profilokat, amelynek alapját a Common Criteria adja.

Signature Creation Devices
Ez a funkcionális terület azokra a szabványokon alapuló biztonságos aláírás létrehozó eszközökre (magyar neve: BALE, angol neve: SSCD) fókuszál, amelyeket az aláírás létrehozók használhatnak az aláírás készítése során.

Cryptographic Suites
Ez a funkcionális terület az aláírás és ellenőrzés során használható kriptográfiai eszközkészletekre fókuszál, például; aláírási algoritmusok, kulcs generálási algoritmusok, aláíró algoritmusok paramétereire valamint padding módszereire, ellenőrzési algoritmusokra, lenyomat képző algoritmusokra.

Trust Service Providers (TSP) Supporting Electronic Signatures
Ez a funkcionális terület fókuszál a hitelesítés-szolgáltatások során kiadásra kerülő minősített és fokozott biztonságú tanúsítványokra, időbélyegzés szolgáltatásra, a hitelesítés-szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások megfelelőségére, a hitelesítés-szolgáltatók által nyújtott távoli aláírási szolgáltatásokra (Magyarországon jelenleg ilyen nincs).

Megjegyzés: A „Trust Service Providers Supporting Electronic Signatures” közel azonos kifejezés az elektronikus aláírás direktívában meghatározott hitelesítés-szolgáltató (Certification Service Provider) kifejezéssel.

Trust Application Service Providers - TASP
Olyan értéknövelt szolgáltatásokra fókuszál, amelyek elektronikus aláírást alkalmaznak (létrehoznak és ellenőriznek) a normál működésük során, például; hosszú távú archiválási szolgáltatás, biztonságos kézbesítési szolgáltatás.

Megjegyzés: Érdemes megfigyelni, hogy a racionalizált keretrendszerben a hitelesítés-szolgáltatói szolgáltatások, elválnak az értéknövelt szolgáltatásoktól.

Trust Service Status Lists Provider - TSSLP
Trust Service Status Lists Provider funkcionális terület iránymutatást ad az interoperabilitás érdekében az alkalmazandó szabványok és a gyakorlati végrehajtás tekintetében a Bizalmi Listák szabványosított előállítására és alkalmazására.
Az elektronikus aláírások határokon átnyúló alkalmazásának jogi feltétele, hogy azok „minősített elektronikus aláírások” illetve „minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírások” legyenek, mivel ez a két aláírás típus nyújtja a legmagasabb szintű biztonságot az aláíró azonosíthatóságára, illetve az aláírt adat sértetlenségére vonatkozóan. Emellett az elektronikus aláírási direktíva (5 cikk (1) bekezdés) a saját kezű aláírással azonos szintű jogi védelmet állít fel a „minősített aláírások” tekintetében.

A gyakorlatban, az elektronikus aláírások határokon átnyúló alkalmazásának legfőbb akadályát az aláírásokba vetett bizalom hiánya jelentette. A bizalom növelése érdekében az aláírás ellenőrzőjének képesnek kell lennie az aláíráshoz felhasznált hitelesítés-szolgáltató jogállásának megállapítására. A direktíva (3 cikk (3) bekezdés) megköveteli a tagállamoktól, hogy építsenek ki megfelelő rendszert, amely a területükön működő minősített tanúsítványokat kibocsátó hitelesítés-szolgáltatók felügyeletét biztosítja.

A Bizottság az elektronikus aláírások határokon átnyúló alkalmazása során alkalmazandó ellenőrzési folyamat megkönnyítése érdekében, megköveteli a tagállamoktól, hogy tegyenek elérhetővé a nemzeti szinten elismert és felügyelt hitelesítés-szolgáltatókra vonatkozó információkat. Ezen információt összesített formában tartalmazó elektronikus állomány a nemzeti szintű Bizalmi Lista (Trusted List), melyet tagállamonként egy kijelölt szervezet (Trust Service Status Lists Provider - Magyarországon az NMHH) publikál és tart karban.

A racionalizált keretrendszer alkalmas arra is, hogy különböző nézőpontból történő megközelítések esetén is segítse az egyes területek közötti kapcsolatok egyszerű feltárását. A nyilak iránya jelzi, hogy ha üzleti döntés születik az egyik területen, akkor annak mely más területekre van üzleti kihatása.

Racionalizált keretrendszer elektronikus aláírás létrehozás & ellenőrzés nézőpontjából:

Racionalizált keretrendszer a hitelesítés-szolgáltatók nézőpontjából:

Racionalizált keretrendszer megbízható szolgáltatások nézőpontjából:

A racionalizált keretrendszerben a funkcionális területek az alábbi dokumentum típusokba szerveződnek:

Guidance
Ez a típusú dokumentum nem határoz meg normatív követelményeket. Az elektronikus aláírás alkalmazásának üzleti típusú megközelítéséhez ad támogatást az adott funkcionális területen belül maradva. Segít meghatározni az követelményeket a megvalósítás szemszögéből.
A szabványosítás üzleti típusú megközelítése egy vadonatúj szemléletet takar, tükrözve a Bizottság azon erőfeszítését, hogy az elektronikus aláírás interoperabilitáson alapuló, határokon átnyúló alkalmazásához az abban érdekelt felek (lakosság, vállalkozások, közigazgatás) körét ki kell tágítani és általánossá kell tenni.

Policy & Security Requirements
Ez a típusú dokumentum normatív módon specifikálja a rendszerek és szolgáltatások mentén használható eljárásrendi és biztonsági követelményeket (pl. védelmi profil). Egybehozza a biztonsági, fizikai, eljárásrendi és személyi követelményeit egy technikai szabvány megvalósítása során.

Technical Specifications
Ez a típusú dokumentum normatív módon specifikálja a rendszerek és szolgáltatások technikai követelményeit, pl. technikai architektúrát, a rendszer szabványosított elemeit és azok közötti összefüggéseket, formátumokat, protokollokat, algoritmusokat, API-kat, stb.

Conformity Assessment
Ez a típusú dokumentum normatív módon specifikálja a rendszerek és szolgáltatások megfelelőségének értékelése, a rendszernek a technikai specifikációhoz illesztés állított megfelelősége követelményeit, kiértékelési szabályait.

Testing Compliance & Interoperability
Ez a típusú dokumentum normatív módon specifikálja a rendszerek és szolgáltatások interoperabilitását biztosító teszt eseteit, a rendszer és termékek megfelelőségének automatikus ellenőrzésének, a technikai specifikációban meghatározott teszt eseteit.

Az elektronikus aláírás határokon átnyúló alkalmazásának alapvető feltétele az interoperabilitás, míg általánossá válásának feltétele a széles körű elterjedés. Ezt szolgálta a racionalizált keretrendszer nem normatiív jellegű, üzleti szempontú megközelítese.

A következőkben összefoglalásra kerülnek azok a szempontok, amelyek segítséget jelenthetnek az üzleti követelmények meghatározásának analízisénél, az elektronikus aláírás létlehozás és ellenőrzés szempontjából.

Azért, hogy az érdekelt felek (pl. felhasználók, stb.) támogatva legyenek az elektronikus aláírás alkalmazásával kapcsolatos saját követelményeik analízisében, először azonosítani kell azokat az üzleti összetevőket, amelyeket meg kell fontolni a megfelelő alkalmazás kiválasztásához. Amennyiben az összetevők üzleti szempontból azonosításra kerültek, az segít az érintett feleknek leképezni az összetevőket az alkalmazandó szabványokra és a megvalósítandó jogi és technikai szabályokra.

Az alkalmazandó szabványok, a technikai és szélesebb körben értelmezhető eljárási folyamatok, az adat és fizikai követelmények részletesebben a „Policy & Security Requirements” funkcionális területen kerülnek majd részletesebben kifejtésre. Az aláírás és ellenőrzés alkalmazások műveletei feletti kontroll és politika technikai aspektusai, a „Technical Specifications” funkcionális területen kerül majd részletesebben kifejtésre.

Az elektronikus aláírás és ellenőrzés alkalmazásának üzleti szempontú összetevőihez, a következőket érdemes figyelembe venni:

Az aláírandó adat típusa: Az alkalmazott technológia és formátuma, amit alá kell írni, hatással lehet az aláírás formátumra (pl. bináris, strukturált adat, xml, PDF, editálható dokumentum, mint WORD vagy ODF, multimédia, kép stb.).

Workflow követelmények: Az alkalmazási követelmények (pl. egyszerű aláírás, többszörös ellenjegyző/párhuzamos aláírás) szintén hatással lehet az alkalmazandó formátumra (pl. XAdES, CAdES, PAdES).

Kapcsolat az aláírt adat és az aláírás között: Az aláírt adat és az, ahogy az aláírt adatra hivatkozunk (ahogy az aláírásban az aláírt referenciák az aláírt dokumentumra hivatkoznak) hatással lehet a megvalósításra (detached, enveloped, enveloping) és az alkalmazott aláírás formátumára.

Tömeges aláírási követelmények: Ha naponta nagyszámú dokumentumot kell aláírni, akkor csak olyan aláíró eszköz használható, amelyet erre a célra terveztek (Hardware Security Module).

Időzítésre és feldolgozási sorozatra vonatkozó követelmények: Bizonyos alkalmazási körökben az időbélyegzés szolgáltatásra és az elfogadott aláírás formátumra vonatkoznak. A letagadhatatlanság biztosításához minimum rövid távú, időbélyeget is tartalmazó aláírás formátum létrehozása szükséges. A rövid távú aláírás egy időbélyeget tartalmaz, amely bizonyítékot szolgáltat arra, hogy az aláírás létrehozása biztosan az időbélyegben megjelölt időpont előtt történt.

Közösség: Közösség, amelyben az aláírás felhasználásra kerül globális, Európán belüli, nemzeti vagy szektoriális.

Személy azonosítási szolgáltatások támogatása: Az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatások megkövetelhetik, hogy együttműködjenek autentikációs szolgáltatásokkal, pl. szervezet vagy személy azonosítása web alapú szolgáltatások sikeres eléréséhez.

Az aláírás jogi szintje: Az üzleti folyamatban a vonatkozó jogi előírásoknak megfelelő aláírás követelmények; minősített, fokozott biztonságú minősített tanúsítvánnyal, fokozott biztonságú, egyszerű aláírások.

Az aláírás hatálya és szándéka: Az aláírás hatókörére vonatkozó állítás és az aláírással összefüggésben vállalt kötelezettség vállalás és cél; létrehozás, kézhezvétel, kézbesítés, küldés, jóváhagyás.

Az aláírás alakisága: Az aláírással kapcsolatos követelmények magukban foglalhatják az alábbiakat:

• amit látsz, azt írod alá (WYSIWYS);
• az aláírás létrehozójának vonatkozásában;
• megfelelő tájékoztatás az aláírás létrehozásának folyamatáról;
• útmutatás a jogi következményekről;
• a jogi környezetnek megfelelő felhasználói felület;

• érdekelt felek (beleértve magát az aláírót is) vonatkozásában tájékoztatás az aláírás érvényesítésére és archiválására vonatkozó eljárásról.

Tartósság: Az aláírás hosszú távú érvényesíthetőségének fenntartása, azaz egyrészt a képesség arra, hogy az aláírást az érdekelt fél később is ellenőrizni tudja, másrészt, az aláírás érvényesítésének eredménye az idő múlásával nem változik meg:

• nagyon hosszú távú (hosszabb mint 10 év);
• hosszú távú (1-10 év);
• közepes távú (1 naptól 1 évig);
• rövid távú (1 tranzakció időtartamától kevesebb mint 1 nap).

Aláírás létrehozójával kapcsolatos tényezők:

Az aláírás létrehozójának minősége:

• magánszemély;
• jogi személy vagy szervezet;
• az azonosított jogi- vagy magánszemélyhez tartozó meghatározott eszköz;
• az azonosított jogi- vagy magánszemély nevében működő alkalmazás.

Az aláírás létrehozó autentikációjának elvárt biztonsági szintje:

• minősített szint (LoA4): nagyon magas bizalmassági szint van megkövetelve, ha a hibás azonosítással járó kockázat nagyon magas.
• fokozott szint (LoA3): magas bizalmassági szint van megkövetelve, ha a hibás azonosítással járó kockázat magas.

Az aláíró, aláírást létrehozó eszközével szemben elvárt követelmények: üzleti igények, kockázat elemzés, költségvetési hatások, jogi előírások

Aláírást kísérő információkkal kapcsolatos egyéb követelmények:

• aláírás létrehozásának helyszíne;
• aláírás létrehozásának állított időpontja.

Megfelelően erős kriptográfiai algoritmus készletek: Ezekkel szembeni követelményeket jogszabályokban vagy szabályzatokban írják elő.

Ellenőrző felelőssége: lefedi meghatározott követelmények kikényszerítését az aláírást ellenőrző félre (pl. aláírás ellenőrzési szabályzat).

A szabványosítás során konzisztens számozás és jelölés rendszert vezetnek be. Formája:
DD 19 xxx-z ahol:

• DD jelzi a szabványosítási folyamat végeredményének dokumentum típusát (SR, TS, TR, EN)
• SR: Special Report
• TS: Technical Specification
• TR: Technical Report
• EN: European Norm

A „19” számozása a szabványnak, a CEN és az ETSI a szabványok egységesítési folyamata során ezt megváltoztathatja.

xxx sorozatszám (000-9999)

Xxx: jelzi a területet (0-Generic; 1-Signature Creation and Validation; 2-Signature Creation Devices; 3-Cryptographic suites; 4-Trust Service Providers supporting eSignatures; 5-Trust Application Service Providers; 6-Trust Service Status Lists Providers)

xXx: jelzi a területen belüli alterületet

xxX: jelzi a dokumentum típusát ( 0-Guidance; 1-Policy & Security Requirements;
2-Technical Specifications; 3-Conformity Assessment; 4- Testing Compliance and Interoperability)

„-z” azonosítja a több részből álló dokumentumok egyes részeit