elektronikus aláírás & titkosításfejlesztés & szakértői tevékenység

Az elektronikus aláírást valamilyen módon össze kell kapcsolni és együtt kell tartani az aláírt dokumentumokkal, amelyekre az aláírás vonatkozik.

Az elektronikus aláírás és az aláírt dokumentumok viszonya három féle lehet:

1. az aláírás valamilyen módon tartalmazza az aláírt dokumentumokat, általában valamilyen kódolással (pl. XAdES enveloping aláírás esetén BASE64 kódolással)
2. az elektronikus aláírás épül be az aláírt dokumentumba (pl. XAdES enveloped, ha az aláírt documentum típusa XML, PAdES, stb.)
3. az elektronikus aláírás és az aláírt dokumentumok különálló fájlok (detached)

Az A) esetben az aláírt dokumentum tartalmának megismerése, azaz az aláírásból történő kinyerése csak a megfelelő, speciális aláírás ellenőrző alkalmazással lehetséges. Előnye ennek a módszernek, hogy minden típusú dokumentum aláírásához használható.

A B) eset nem általános, csak bizonyos dokumentum típusoknál alkalmazható, ekkor az aláírt dokumentum megtekintése a fájl típushoz társított alkalmazással lehetséges, mint például a PDF dokumentumok esetében az Adobe Reader programmal.

Mind az A) mind a B) eset az elektronikus aláírás létrehozása során megváltoztatja az aláírt dokumentum eredeti formáját, az változatlan formában már nem áll rendelkezésre, az aláírt tartalom megismeréséhez célalkalmazás használata szükséges.

A C) eset előnye, bogy az elektronikus aláírás létrehozása a dokumentumot változatlanul, eredeti formájában meghagyja, azonban nagy hátránya, bogy a különálló fájlok összetartozását semmi nem biztosítja, ez különösen a továbbítás, későbbi feldolgozás során jelent problémát. A C) esetben az aláírt tartalom megismeréséhez nem szükséges speciális célalkalmazás, a dokumentum az aláírása után is megtekinthető ugyanazzal az alkalmazással, amellyel létrehozásra került.

Mind a három módszernek vannak előnyei és hátrányai. Egyik módszer sem tekinthető általános megoldásnak, ami növeli az elektronikus aláírással kapcsolatos eljárások, feldolgozások bonyolultságát, sokrétűségét. Az elektronikus aláírást használó feleknek vagy fel kell készülni az összes fent leírt lehetőségre, vagy meg kell egyezniük valamelyik módszer kizárólagos alkalmazásában az adott folyamatban.

Az ASiC konténer szabványa azért került kidolgozásra, hogy kiváltsa az A) és B) módszert, a C) módszeren alapulva a lehető legtöbb előnyt biztosítsa, egyszerűsítse az elektronikus aláírások felhasználását, elősegítse az elektronikus aláírás technológia terjedését.

Az ASiC konténer a közismert és elterjedt ZIP formátumon alapul. Az aláírt dokumentum tartalmának megismeréséhez nem szükséges speciális alkalmazás. Az ASiC konténert tartalmazó fájlt egyszerűen csak át kell nevezni ".zip" kiterjesztésűre és tartalma azonnal megtekinthető, pl. egy WinZip vagy egy hasonló programmal. A hitelesség ellenőrzésére számos (és egyre több) alkalmazás áll rendelkezésre, pl. a Polysys termékei közül a TEA (Teljes körű Elektronikus Aláírás) alkalmazás.

Az ASiC konténer ZIP tömörítést alkalmaz, amely jótékony hatással van a konténert tartalmazó fájl méretére.

Az ASiC konténer tetszőleges típusú és számú dokumentum aláírásához alkalmazható.

Ellentétben az XML dosszién alapuló konténerekkel (pl. e-akta), az aláírt dokumentumok méretére nincs semmilyen korlátozás, azok tetszőlegesen nagyok lehetnek.

A konténerhez további dokumentumokat lehet a későbbiekben hozzáadni, úgy, hogy a megelőzőek hitelessége megmarad.

A konténer utólag bővíthető további elektronikus aláírásokkal vagy időbélyegekkel, a nélkül, hogy a megelőzően benne foglalt dokumentumok hitelessége sérülne.

A további aláírás létrehozásánál szabadon lehet dönteni arról, hogy az aláírás csak az újonnan hozzáadott dokumentumokat hitelesítse, vagy az újakat és a régieket együtt, vagy az újakat és a régebbiekből bizonyosokat együtt.

Az ASiC konténer nemzetközi szabványon alapul, nem léphetnek fel együttműködési problémák akkor sem, ha a fogadó és a küldő oldal nem azonos szállítótól szerzi be az elektronikus aláírás technológiát.

Az ASiC szabvány részét képezi az elektronikus aláírás racionalizált keretrendszerének, melyet azért dolgoztak ki, hogy megteremtsék az elektronikus aláírás interoperabilitásának feltételeit, megteremtsék a kölcsönös elfogadás, a joghatás érvényesülésének technikai alapjait.

Az ASiC szabvány az európai szabványosítási folyamat keretében került kidolgozásra, az első változatát 2012 februárban, a legújabb változatát 2013 júniusában adták ki.

A kiterjesztett (ASiC Extended) konténer tetszőleges számú aláírt dokumentumot és egy vagy több elektronikus aláírást tartalmaz. A kiterjesztett konténert tartalmazó fájl kiterjesztése ".asice" vagy ".sce".

Az egyszerű (ASiC Simple) konténer egyetlen aláírt dokumentumot és egy vagy több elektronikus aláírást tartalmaz. Az egyszerű konténert tartalmazó fájl kiterjesztése ".asics" vagy ".scs".

Az ASiC konténerben három féle elektronikus aláírás lehet:

• CAdES
• XAdES
• időbélyeges aláírás

Így összesen hat fajta ASiC konténer hozható létre.

A kiterjesztett ASiC konténer tetszőleges számú aláírt adatobjektumot és egy vagy több, CAdES, XAdES vagy időbélyeges aláírást tartalmaz. A konténer szerkezete kis mértékben eltér a XAdES formátumnak, illetve a CAdES formátumnak megfelelő elektronikus aláírás vagy az időbélyeg esetén.

Az alábbi ábra szemlélteti a kiterjesztett ASiC konténer szerkezetét, XAdES aláírás esetén:

Az alábbi ábra szemlélteti a kiterjesztett ASiC konténer szerkezetét, CAdES vagy időbélyeges aláírás esetén:

A kiterjesztett ASiC konténer lehetővé teszi, hogy az egyes elektronikus aláírások más-más adatobjektumokat hitelesítsenek:

Az alábbi ábra szemlélteti az egyszerű ASiC konténer szerkezetét:

Az ASiC-S konténerben csak egyetlen aláírt adatobjektum lehet, több dokumentumot csak úgy lehet kezelni, ha azokat beágyazzák egy ZIP konténerbe, és a ZIP konténer, mint egyetlen adatobjektum kerül aláírásra.

Ezen kötöttség miatt a szinte minden esetben célszerűbb a kiterjesztett ASiC konténer használata. E fenti ismertetés és ábra csak a teljesség kedvéért szerepel ezen az oldalon.